Miért takarítanak nálunk inkább éjszaka, mint nappal? – 2. rész
Jelentős különbségek vannak abban, hogy a munkatársak mikor és hogyan találkoznak a takarítókkal attól függően, hogy nagyobb, vagy 10 főnél kisebb létszámú, akár start-up vállalatról van-e szó.
A 200 főnél több alkalmazottal rendelkező irodákban a munkatársak és a takarítók sokkal többször találkoznak egymással, mint egy kisebb irodában. A nagyobb irodaházakban a munkatársak 40%-a minden nap találkozik egy-egy takarítóval, míg kisebb irodákban ez csak az emberek 15 százalékáról mondható el. Ezzel ellentétes viszont az a tendencia, miszerint a kisebb irodákban gyakrabban beszélgetnek a munkatársak a takarítószemélyzettel. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy 10-ből 6-an tudják a takarítók nevét a kisebb irodákban, ugyanakkor nagyobb irodaházakban ez az arány 10-ből 3.
“A felmérés egyértelműen rámutat arra is, hogy szociális kapcsolataik szempontjából hogyan dolgoznak a takarítók és hogy a mindennapi munkamenet részévé vált a beszélgetés és a másokkal való kapcsolattartás. Ez arra ösztönöz minket, hogy az adagolóink feltöltése minél egyszerűbb és gördülékenyebb legyen, annak érdekében, hogy a takarítók minél hatékonyabban tudjanak dolgozni úgy is, hogy körül vannak véve irodai dolgozókkal” – mondta Badar-Szabó Virág a Tork marketing menedzsere.
Határozott generációs különbség is kimutatható a takarító személyzettel való kapcsolattartásban: az idősebb generáció sokkal pozitívabban áll a takarítókhoz és a nappali takarításhoz. Azok között, akik soha nem beszélgetnek a takarítókkal sokkal több a 25 év alatti, mint az 50 év feletti. Az idősebbek között sokkal többen köszönnek a takarítóknak és kezelik őket munkatársként.
Az idősebb generáció sokkal nyitottabb és toleránsabb a nappali takarításra való áttérésre. A 18 és 25 év közötti munkatársak 43%-a kényelmetlenül érzi magát, ha az asztalát munkaidőben takarítják, ugyanakkor az 50-65 év közöttieknek csak 27 százaléka állítja ezt.
A tanulmány legfőbb következtetései:
• Európa szerte a takarítás több mint fele (53%-a) nappal zajlik
• Általában az irodai dolgozók értékesnek tartják a takarítók munkáját
• a munkatársak 84%-a úgy látja, a takarítás közvetlenül hatással van a munkája minőségére
• a megkérdezettek 92%-a úgy gondolja, hogy a takarítók munkája pozitív hatással van arra, hogy a vásárlóik milyen képek alakítanak ki magukban a cégükről
• a munkatársak 71%-a egyetért abban, hogy a vállalat jövedelmezőségére is hatással van
Az irodák méretéből adódó különbségek:
• Az 50 főnél kevesebb munkatárssal dolgozó irodában az emberek 60%-a tudja a nevét a takarítóknak, a 200 főnél többet foglalkoztató irodákban ugyanez a szám 37%
• A 200 főnél nagyobb létszámú irodákban a munkatársak 40%-a találkozik takarítókkal minden nap, míg 10 fősnél kisebb irodában ugyanez 15%.
• A 10 főnél kisebb irodákban az emberek 84%-a köszön a takarítóknak, a 200 főnél több munkatárssal rendelkező irodaházakban azonban csak a kollégák 71%-a üdvözli őket
• Az 50 főnél több dolgozót foglalkoztató irodákban a munkatársak 40%-a kényelmesebben érzi magát, ha a takarító személyzet felismerhető egyenruhát visel, az ennél kisebb irodákban ez már csak a válaszadók 30 százalékának fontos
Az idősebbek és fiatalabbak közötti különbségek:
• Az 50 és 65 év közötti irodai dolgozók több, mint fele (51%-a) kollégaként tekint a takarítókra, a 18 és 25 év közötti korosztálynál ez az arány 37%
• A 18-25 év közötti irodai alkalmazottak 13 százaléka soha nem beszélget a takarítókkal, de az 50 és 65 év közöttieknek ez csak 3%-ról mondható el
• Az idősebb generáció 87%-a mindig köszön a takarítóknak, a 18-25 éves korosztály tagjainak 66 százaléka állítja ugyanezt
• Az idősebb generáció 70%-a várja el, hogy a takarítók köszönjenek neki, míg a fiatalabbak közül csak 58% számít üdvözlésre
• Az idősebbek 56 százaléka kollégaként tekint a takarítókra, míg a fiatalabbaknak már csak 38%-a gondolkodik ugyanígy
A felmérésről
A felmérést a Questback készítette a Tork megbízásából hat különböző ország – Svédország, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország és Hollandia – 3056 irodai dolgozójának bevonásával. Az adatfelvétel 2015 januárjában és februárjában történt. A válaszokat online webes panelekkel gyűjtötték be, amihez a meghívás emailben történt. A válaszadók 59,9%-a nő volt, 40,1%-uk pedig férfi. A válaszadók között a különböző létszámú irodákban dolgozók egyenlő arányban szerepelnek.
A Tork professzionális higiéniai termékeket és szolgáltatásokat kínál partnereinek, az éttermektől kezdve, egészségügyi intézményeken át, irodáknak, iskoláknak és ipari létesítményeknek. A termékpalettába tartoznak adagolók, papírtörlők, toalettpapírok, szappanok, szalvéták, ipari és konyhai törlőkendők.
A Tork higiéniával, funkcionális designnal és fenntarthatósággal kapcsolatos szakértelmének köszönhetően vált piacvezető márkává. Az SCA portfolió világszerte ismert márkaneve, amely több mint 80 ország fogyasztóinak elkötelezett partnere. A legfrissebb hírekért és innovációkért látogasson el az alábbi weboldalra: www.tork.hu
Az SCA
Az SCA a világ egyik vezető higiéniai és papírgyártó vállalata, mely fenntartható személyi higiéniai termékeket és számos papíralapú terméket fejleszt és állít elő. 100 országban forgalmazza erős márkáit, melyek között olyan nemzetközileg ismert nevek szerepelnek, mint a TENA és a Tork, illetve olyan regionális brandek, mint a Libero, a Libresse, a Lotus, a Nosotras, a Saba, a Tempo és a Vinda.
Európa legnagyobb magán erdőtulajdonosaként kiemelt hangsúlyt fektet a fenntartható erdőgazdálkodásra. A hozzávetőlegesen 44,000 embert foglalkoztató SCA Csoport forgalma 2014-ben elérte a 104 milliárd koronát (11,4 milliárd euró). Az 1929-ben alapított cég központja Svédország fővárosában, Stockholmban található és a NASDAQ OMX Stockholm tőzsdén jegyzett. További információkért látogasson el az alábbi weboldalra: www.sca.com